Táplálkozás szerepe az életmód terápiában

A táplálkozás fontos részét képezi az életmód orvoslásnak, hiszen a helytelen táplálkozási szokások számos civilizációs betegség fő okául szolgálnak. Az egyik legnehezebben kontrollálható terület a megfelelően összeállított étrend, hiszen rengeteg táplálkozási irányzat létezik, olykor egymásnak szögesen ellentmondó javaslatokkal. Tudatos életmóddal, fokozatosan csökkentve mennyiségüket több hét leforgása alatt hozzá lehet szoktatni a szervezetet az étrend helyes megváltoztatásához, aminek kiemelkedő szerepe van a 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, szív- és érrendszeri megbetegedések, magas lipid értékek megelőzésében illetve kezelésében.

Az életmód orvoslás alapjául olyan táplálkozási ajánlások szolgálnak, melyek a legújabb kutatási eredményeken alapulnak, mindenkire vonatkoznak nemtől, származástól, jövedelemtől, iskolázottsági szinttől függetlenül. Természetesen az általános ajánlásokat egyénre kell szabni, de egy megbízható kiindulási alapot biztosítanak az egészséges életmód kialakításához.(1)

A nem megfelelő minőségű étkezés (különösen a magas sóbevitel, a túl sok telített és transzzsírsav fogyasztás, illetve a kevés zöldség és gyümölcs bevitel) és az elégtelen fizikai aktivitás kulcsfontosságú kockázati tényezők a krónikus életmód betegségek, mint:

  • elhízás,
  • cukorbetegség,
  • szív- és érrendszeri betegségek,
  • magas vérnyomás,
  • és a halálozások tekintetében világszerte.

Főbb szempontok étrend összeállítás során:

  • Energiabevitel
  • Makrotápanyagok (szénhidrát, fehérje, zsiradék)
  • Mikrotápanyagok (vitamin, ásványi anyag, nyomelem)
  • Biológiailag aktív anyagok (pl. karotinoidok)
  • Folyadék bevitel stb.

Túlsúly, elhízás

Egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent az elhízás világszerte és hazánkban is, melynek kezelésében elsődleges feladat a testtömeg normalizálása.Azok a testsúlycsökkentő programok bizonyultak a leghatásosabbnak hosszú távon, amelyekben nem csupán diétás oktatás vagy sport beiktatása szerepelt, hanem kombinálva alkalmaztak táplálkozási- és mozgásterápiát is.(2)

  • A testsúly 5-10 %-os csökkenése jelentősen mérsékli az elhízással járó betegségek kockázatát.(3)
  • A tartós testsúlycsökkenés érdekében 500-750 kcal-val érdemes csökkenteni az energiabevitelt, és kialakítani az elfogyasztott ételek megfelelő tápanyag-arányát, mely a szénhidrát esetében 40–45% energia%, a zsír esetében 25–30 energia%, míg a fehérjénékl 20–25 energia%.
  • A súlycsökkenés üteme ideális esetben ne haladja meg a heti 0,5- 1kg-ot.
  • Egyik makrotápanyag bevitelének lecsökkentése sem jár nagyobb hatással, mint a többié hosszú távon.(4)
  • A napi bevitt kcal ne kerüljön a szervezet alapanyagcseréjének szintje alá, mert lelassulhat a fogyás, vagy visszahízás következik be.

Magas vérnyomás

A megfelelő életmód-változtatás késleltetheti vagy megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását nem magas vérnyomásúak esetében, késleltetheti vagy megelőzheti a gyógyszeres kezelés megkezdését 1. fokozatú hypertoniások esetében, és hozzájárul a hypertónia további mérsékléséhez gyógyszeres kezelés mellett csökkentve a szedett gyógyszerek számát és dózisát. A vérnyomás csökkentő hatás mellett az életmód-változtatás hozzájárul más szív-és érrendszeri kockázati tényezők és klinikai állapotok kontrolljához.(5)

A javasolt életmódbeli változtatások, amik csökkentenik a magas vérnyomást:

  • Sómegszorítás,
  • Súlycsökkentés és –fenntartás,
  • Alkoholfogyasztás mérséklése,
  • Napi rendszerességű zöldség- és gyümölcsfogyasztás,
  • Csökkentett telített zsírbevitel,
  • Rendszeres testedzés.

A kifejezetten magas vérnyomással élők számára összeállított étrend, a Dash-diéta gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonákban és zsírszegény tejtermékekben, miközben korlátozza a sóbevitelt, és a telített zsírok fogyasztását. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a Dash diéta követése hatékonyan csökkenti a magas vérnyomást, különös tekintettel a szisztolés értékre, attól függetlenül, hogy a diéta hatására volt-e testtömeg csökkenés. Magas vérnyomással élő felnőttek esetében átlagosan 6,74 Hgmm csökkenés figyelhető meg a szisztolés érték esetében, és 3,54 Hgmm csökkenés jellemzi a diasztolés vérnyomás értéket.(6)

Cukorbetegség

Diagnosztizált cukorbetegség esetén a vércukor - és inzulinszint szabályozásában kiemelkedő szerepe van a megfelelő diéta összeállításának a fizikai aktivitás növelése mellett. Nem csupán a megelőzés, hanem a kezelés során is fontos szempont az optimális testsúly elérése, így túlsúly esetén a kalóriabevitel csökkentésére, az elfogyasztott étel adagok kontrollálására van szükség.(8) 2–8 kg testtömegcsökkenés a cukorbetegség kezdeti szakaszában nagymértékű javulást eredményezhet a kórképben.(7)

Egy rendszeres, meghatározott szénhidrát tartalmú étrend segítségével lehet hatékonyan kontrolálni a vércukorszintet.(8)  A szénhidrát bevitel számolásának kiemelt jelentősége van inzulinnal kezelt cukorbetegség esetén. Ebben az esetben pontosan meg kell határozni az egyes étkezésekre elfogyasztható szénhidrátok mennyiségét és annak pontos idejét is.

Fontos szempont az étkezések tervezésekor:

  • Glikémiás index és glikémiás terhelés figyelembevétele
  • Hozzáadott cukor kerülése
  • Magas rost tartalmú gabonák előtérbe helyezése
  • Egyénre szabott mennyiség, dietetikus segítségével meghatározva.(7)

A vércukorszint stabilizálása érdekében csupán kismértékű és alkalmankénti alkoholfogyasztás megengedett, illetve a vércukorszint leesésének elkerülése érdekében javasolt étkezéssel összekötni az alkoholfogyasztást.(8)

Szív és érrendszermegbetegedések

A szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében a komplett étrendi minták összességében alkalmazva hoznak pozitív eredményeket. A mediterrán diéta alkalmazása, illetve a hazánkban elterjedt kardioprotektív étrend követése javasolt megelőzés és kezelés esetében is.(9)

Az egyik kiemelkedő jelentőségű és széles körben elterjedt étrend a kardiovaszkuláris megbetegedések  kezelésében a mediterrán diéta, melynek alapja az olíva olaj, gabonák, zöldségekés gyümölcsök rendszeres fogyasztása, mérsékelt étrendbe illesztése a halknak, tejtermékeknek, húsoknak. Szerves része továbbá a rendszeres, mérsékelt borfogyasztás, és a fokozott fizikai aktivitás.(10)

Kardioprotektív étrend az egyénre szabott dietoterápia mellett nagy hangsúlyt fektet a zsírbevitel mennyiségén túl azok minőségére is. A telített zsírsavak csökkentését, míg az egyszeresen telítettlen zsírsavakban gazdag élelmiszerek (olívaolaj, repceolaj, mandulaolaj, avokádó) fogyasztásának növelését és a többszörösen telítettlen zsírsavakban gazdag tengeri halak (lazac, makréla, hering, tonhal) rendszeres fogyasztását javasolja.(9)

 

Források:

  1.  http://www.lifestylemedicine.org/standards
  2. Johns DJ, Hartmann-Boyce J, Jebb SA, Aveyard P, Diet or Exercise Interventions vs Combined Behavioral Weight Management Programs: A Systematic Review and Meta-Analysis of Direct Comparisons. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics 2014;114:1557-1568.
  3. Tsigosa C, Hainer V, Basdevant A, Finer N, Fried M, Mathus-Vliegen E, Micic D, Maislos M, Roman G, Schutz Y, Toplak H, Zahorska-Markiewicz B. Management of Obesity in Adults: European Clinical Practice Guidelines. Obesity Facts 2008;1:106–116
  4. Spence M, McKinley M, Hunter S. Diet, insulin resistance and diabetes: the right (pro)portions. Proceedings of the Nutrition Society. 2010; 69: 61–69.
  5. ESH/ESC Guidelines for the management of arterial hypertension. Journal of Hypertension 2013, 31:1281–1357
  6. Sannei P, Salehi-Abargouei A, Esmaillzadeh A, Azadbakht L. Influence of dietary approaches to Stop Hypertension diet on blood pressure: A systematic review and meta-analysis on randomized controlled trials. Nutrition, Metabolism & Cardiovascular Diseases, 2014; 24: 1253-1261.
  7. American Diabetes Association. Standards of Medical Care in Diabetes. Diabetes Care 2015;38(Suppl. 1):S1–S2
  8. Evert A. Nutrition Therapy in Diabetes Management - An Overview of the Recent American Diabetes Association Position Statement. US Endocrinology. 2014;10(1):16–9. DOI: 10.17925/ USE.2014.10.01.16
  9. Dietetikai-humán táplálkozási szakmai kollégium. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az ischaemiás szívbetegség dietoterápiájáról. Egészségügyi Közlöny, 2010; 60(7), 1548-1555
  10. Stradling C, Hamid M, Taheri S, Thomas N. A Review of Dietary Influences on Cardiovascular Health: Part 2: Dietary Patterns. Cardiovascular & Haematological Disorders-Drug Targets, 2014; 14: 50-63.