Összefoglaló a Szakmai Napról
A Prima Medica Szakmai Napok keretében május 26-án lezajlott az Életmód orvoslás c. szakmai nap, amely akkreditált szakorvosi továbbképzésként jelentős érdeklődésre tartott számot. A betegségek gyógyításában és megelőzésében óriási szerepet játszó életmód orvoslás számos lehetséges aspektusait felölelő előadások rövid összefoglalója felidézi az elhangzottakat.
Az életmód orvoslás fogalma, kialakulása
Rövid köszöntője után dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnöke és az Életmód Orvosi Központ orvos-igazgatója összefoglalta a szakirány kialakulásának 1948-ig visszanyúló történetét. Az elnök úr számos kutatási eredményt ismertetett, amelyek a rendszeres fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott étrend, elsősorban a DASH-diéta jelentős eredményeit bizonyították. A hallgatóság megtudhatta, hogy az 1999-ben megjelent Lifestyle Medicine című műben ezen alapköveken túl már szó esett a dohányzás leszokásról és a stressz menedzsmentről is. Babai doktor kiemelt hangsúlyt fektetett a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az életmód orvoslás összefüggéseinek elemzésére, valamint beszámolt a legfrissebb eredményekről, amelyek a daganatos betegségek és a fizikai aktivitás kapcsolatát tárták fel. Kiderült ugyanis, hogy a mortalitás 40 %-kal kisebb a fizikailag aktív betegek körében, mint az inaktívoknál! Szó esett az nemzetközi és magyar szakmai társaságok szakmai ajánlásairól is, és megtudhattuk, hogy a hazai szakmai gréniumok szerencsére szinte azonnal követik a legújabb trendeket, az ÉMOT egyes esetekben még ennél is úttörőbb állásfoglalásokat tesz a tárgyban. Az elnök úr felvázolta egy életmód orvosi team összetételét is, amelynek vezetője mindenképpen orvos kell, hogy legyen, és tagjai közt elsődlegesen táplálkozás szakember (dietetikus), mozgásterapeuta (gyógytornász vagy humánkineziológus) és számos további szereplő felvonul. Végezetül az ÉMOT célkitűzéseit ismertette Babai doktor, amelyek között mind a kutatások, mind az ajánlások, a protokollok kidolgozása, mind az egységes módszertan megfogalmazása szerepel.
Az életmód orvoslás gyakorlati szempontjai
Praktikus előadásában dr. Babai László végigvette azokat a kérdéseket, amelyekkel egy gyakorló orvos találkozhat az életmód orvoslás kapcsán. Válaszolt tehát azokra a kérdésekre, hogy kik lehetnek az életmód orvoslás alanyai, melyek az első lépések, hogyan valósuljon meg a kezelés, hogyan legyen követhető az. Jó hír, hogy szinte minden páciens bevonható az életmód orvoslásba, hiszen alig van olyan betegség, amire nincs pozitív hatással a helyes életmód kialakítása. Szó esett az első felmérés lehetőségeiről, amelyben helyet kap az alapvizsgálatokon túl a szívfrekvencia variabilitás- és akár a szívstressz mérése is. A terápiás terv felállítása kapcsán Babai doktor hangsúlyozta, hogy annak mindenképpen a páciens életritmusához kell alkalmazkodnia, hiszen csak így érhető el az elköteleződés. A cél meghatározása az elsődleges alap, amelyre építhetnek az életmód orvoslás eszközei, vagyis a táplálkozási- és edzésterv, a dohányzás- és alkohol leszoktatás, az alvás- és a stresszmenedzsment és a mentális, szociális támogatás. Előadása zárásában az elnök úr felhívta a figyelmet a rendszeres kontrollok, az utánkövetés fontosságára és az okoseszközök lehetőségeire életmódunk ellenőrzésében.
A mozgásterápia helye és szerepe az életmóddal összefüggő betegségek gyógyításában
Dr. Apor Péter PhD belgyógyász, sportorvos előadásában ismertette a fizikai aktivitás teljes szervezetre gyakorolt hatásait, valamint kitért az ajánlott mennyiségre is. Elmondta, hogy bár a hivatalos ajánlásokban a heti legalább 150 perc, közepes intenzitású kardiomozgás szerepel (a rezisztencia edzések mellett), de a doktor úr saját véleménye szerint a heti 300 percnek van igazán komoly hatása. Egy 2015-ös nemzetközi kutatás eredményeiből ugyanis kiderült, hogy heti 150 perc mozgás 20 %-kal, 300 perc 30 %-kal, 450 perc pedig 40 %-kal jobb életesélyeket biztosít. Szó esett az egyes megbetegedések és a fizikai aktivitás kapcsolatáról és az is kiderült, hogy alig van olyan állapot, amelyben ne lenne lehetséges valamilyen típusú és intenzitású mozgás. Dr. Apor ismertette, hogy a fizikailag aktív hipertóniás betegek körében 23 %-kal csökkent a halálozási esély. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a felügyelt edzések biztonságosabb voltára is, különösen kardiovaszkuláris betegek esetében. Zárásképpen a hallgatóság megismerhette az egyes mozgásformák – így a nagyintenzitású interval edzés és a gyaloglás – jótékony hatásait, valamint Apor doktor jelszavát: Exercise is medicine!
A mozgásterápia gyakorlati megvalósítása
Dvorák Márton mozgásterapeuta, humánkineziológus előadásának kiindulópontját a szomorú magyar adatok jelentették, hiszen a lakosság 53 %-a semmiféle aktív testmozgást nem végez. Holott ez számos jótékony hatással bírna az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás és – koleszterinszint rendezésében. Dvorák Márton ezután saját tevékenységének alapjairól számolt be, így többek közt egy fittségi teszt felépítéséről és ez ennek eredményére, valamint az orvosi diagnózisra épülő mozgásprogram kidolgozásáról. Kiderült, hogy az edzések során milyen intenzitással kellene mozogni az egyes betegségspecifikációk tükrében, és milyen nagy szerepe van az intenzitások ismeretének, kontrollálásának. Megtudhattuk, hogy a szakembernek nem csak a tudást kell átadnia, de a motivációt is fenntartania – ami sokszor igen nehéz feladat. A mozgásterapeuta külön kiemelte a személyre szabott mozgásterápia szerepét az elhízás, a dyslipidémia kezelésében. Dvorák Márton végezetül hangsúlyozta az orvos-mozgásterapeuta, edző együttműködésének jelentőségét.
A cukorbetegség kezelés megközelítése életmód orvoslással
Dr. Bibok György diabetológus elsődlegesen ismertette azt az alapvetést, miszerint a cukorbetegség kezelése lehet nem-gyógyszeres, gyógyszeres és műtéti. Ugyanilyen hármas egységet képezett a metabolikus egyensúly elemeinek ismertetése – így a táplálkozásé, a mozgásé és a gyógyszereké. A hallgatóság megtudhatta, hogy az idősödéssel egyre nő a diabétesz kialakulásának kockázata és az ezzel együtt járó költségek is. Bibok doktor mindvégig hangoztatta, hogy cukorbetegek kezelésében mind az étrendi előírásoknak, mind a mozgásterápiának, mind a gyógyszerelésnek személyre szabottnak kell lennie, mert csak így érhető el optimális eredmény. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a pácienseknek ismereteket és választási lehetőségeket is biztosítani kell – mindezt érthető formában. Kiderült, hogy a külföldi és a magyar irányelvek összecsengenek, és nem győzik hangsúlyozni az életmód fontosságát. Ugyanakkor biztonságossági szempontból különösen jelentős a cukorbetegek edzéseinek gondos felépítése, hogy elkerülhető legyen a hipoglikémiás sokk. Éppen ezért Bibok doktor tovább bátorította az orvos – mozgásterapeuta/edző együttműködést.
Az életmód orvoslás és a házi orvoslás, alapellátás kapcsolata
Dr. Vernes Réka háziorvos, az ÉMOT elnökségi tagja napi gyakorlatára építve elsorolta, melyek a háziorvos feladatai az életmód orvoslás szempontjából. Ezek a felmérés, az empátia, a személyesség, a beteg bevonása a terápiába és a felesleges gyógyszerek fokozatos leállítása. Kiderült, hogy Vernes doktornő igen hangsúlyosnak tartja a reális célok megjelölését az életmódváltás terén, a motiváció megteremtését és az írásos, gyakorlati ismeretek átadását. Éppen ezért a doktornő csakis az anamnézisfelvétel és a fizikális, eszközös vizsgálatok eredményeire alapozva tartja elrendelhetőnek az életmódterápiát. Meglátása szerint amennyiben sikerül a páciens attitűdjét fokozatosan megváltoztatni, az újonnan kialakított életmód fenntartható, a gyógyszerelés változtatható, az eredmények javulása biztosítható.
A táplálkozásterápia helye az életmód orvoslásban
Varga Dóra MSc dietetikus előadásában elsődlegesen kitért a táplálkozás prevencióban betöltött szerepére, ám a legnagyobb hangsúlyt a táplálkozás gyógyító hatásai kapták. A szakember hangsúlyozta, milyen nehéz a laikusoknak a ma elérhető számtalan étrend közt tájékozódnia, és éppen ezért milyen kiemelt szerepe van a dietetikus által összeállított, személyre szabott étrendnek – különösen a gyógyulás elősegítése érdekében. Az evidenciák és gyakorlati tanácsok tekintetében Varga Dóra előtérbe állította az elhízás kezelését, ennek fokozatosan, gondosan megtervezett kivitelezését, és a hallgatóság gyakorlati példákat is hallhatott a rosszul kivitelezett fogyókúrára és a jól felépített életmódváltásra. Szó esett a magas vérnyomás esetén követendő étkezésről, a sóbevitel csökkentéséről, a mediterrán- és a DASH-diétáról. A szív- és érrendszeri -, valamint a cukorbetegség is kiemelt helyett kapott a dietetikai előadásban, külön megvilágítva a rostok, a zsiradékok és az édesítőszerek témakörét. Végezetül a szakember felhívta a figyelmet a gyakorlatban jól használható My plate planner és Okostányér programokra is.
A magas vérnyomás kezelése életmód orvoslással
Dr. Kapocsi Judit PhD belgyógyász, klinikai farmakológus elsősorban a magas vérnyomás igen magas előfordulási arányára és az ehhez kapcsolódó felelősségekre hívta fel a figyelmet. Egyrészt az orvos tájékoztatási és utánkövetési felelősségére, másrészt pedig a páciens felelősségére az életmódját illetően. A hallgatóság felfrissíthette a tudását a magas vérnyomás fokozataival, a patofiziológiai történésekkel, a teljes hipertónia-szindrómával, a következményes kardiovaszkuláris történésekkel kapcsolatban. Ismét kiderült, hogy a mozgáshiány, a dohányzás, az elhízás, a dyslipidemia, a magas CRP-szint a kockázati tényezők közé tartoznak, és ezek rendezése milyen jelentős eredményekkel járhat. Kapocsi doktornő gyakorlati tanácsokkal is szolgált a hallgatóságnak a korrekt vérnyomásméréssel, a célértékek meghatározásával, a megfelelő gyógyszertípus kiválasztásával és a terápiás elvek változtatásával kapcsolatban. Az előadás középpontjában ez esetben is az individualizált kezelés állt.
Forrás: Életmód Orvosi Központ (www.eletmodorvosikozpont.hu)